Gazda? Milyen gazda?

Amikor az embernek nincs annyi esze, hogy mással foglalja el magát, akkor megpróbál gazdát találni egy kutyának. Egyéb kilátástalan de sok energiát igénylő elfoglatságok lehetnek emellett az autótunning, szőrös lábbal pasizni, becsületes politikusra szavazni vagy Algériának drukkolni a VB-n.

Azért ma megjött az első érdeklődő, aki gondolkozik, de csak a Pilis-budaiakat hívta, engem végül nem (pedig nagyon vártam, HITTEM benne).
Gondoltam, eljött az ideje, hogy magát a hölgyet kérdezzem meg, milyen gazdát szeretne.

Több-kevesebb sikerrel..

Én: Figyi Syd, beszélnünk kéne.
Syd: Virsli?
Én: Nuku virsli, így is felfalsz egy fél csirkét naponta. Csak ülj le és válaszolj, ok?
Syd: Mmmmm... Akkor csirke, nekem mindegy.
Én: Nem is csirke, fókuszálj már egy kicsit. Tehát Syd, milyen gazdát szeretnél? Tudod, az az ember, akinél VÉGLEG maradni fogsz, amikor innen elmész.
Syd: Elmegyek? Hova??
Én: Nemááá, ezen már túl vagyunk. Itt vagy egy kicsit (remélem), hogy addig se az utcán császkálj, de idővel valaki rájön, hogy te tutker kutya vagy, aki okos és ügyes és kedves meg MINDEN, de mit szeretnél, milyen legyen az igazi gazdád?
Syd: Hááát, legyen jó szaga. Az fontos.
Én: Bocsi, csak egy ember vagyok, én nem látok az orrommal. Kifejtenéd ezt?
Syd: A virsli jó szagú, de a sajt is.
Én: Ilyen szaga bárkinek lehet, csak virslit vagy sajtot kell magánál tartania.
Syd: Jaja, tudom..
Én: Közelítsük meg másképp.. Ha te farkas lennél és falkát kéne választanod, akkor milyen falkavezért szeretnél? És ne mondd, hogy olyat mint a Joni..
Syd: Szerintem az a tuti, ha nem hagy sokat egyedül.. És ha együtt lóghatunk sokat meg eldobja a labdát és hagy futkározni. De szeretnék odabújni is, mert egyedül aludni félelmetes néha.. Na nem annyira, csak kicsit. Nem kell, hogy az ágyban, csak hogy a biztonság kedvéért halljam, hogy ott szuszog (az ő biztonsága kedvéért persze).
Én: Igeeen, így értettem. És végre elfeledkeztél a hasadról.
Syd: Ja tééényleg, adjon sokat enni is, mindig ha éhes vagyok, de akkor is valamit ha jól viselkedem, mert akkor ha TÉNYLEG ad, akkor tuti jól fogok viselkedni.
Én: Nagyon jól viselkedsz Syd, ne aggódj. Viszont mi van azzal, hogy azért gyáva vagy? Emlékszel, ma is elfutottál a vaddisznóktól, nem is lassan. (Hehe..)
Syd: Nem is! Csak akkor ijedek meg, ha valami nagyon nagyon veszélyes!
Én: Persze, ismerem ezt. Szerinted mi nagyon veszélyes?
Syd: Hááát.. amikor nincs ott senki, akit ismerek, az eléggé. Igazából akkor minden, kivéve ha megsimogat valaki. De a kiabálás is, vagy ha leesik valami, vagy..
Én: A vaddisznók?
Syd: Azok is, igen.
Én: És az autók? Vagy a nagy kutyák?
Syd: Ááááá. dehogy.. Az autók rendben vannak, ha nem mész eléjük, ezt mindenki tudja. A kutátyák meg szuperek! Még a tieid is.
Én: Jóhogy.. Tőlük tanultál jó modort. Hogy is volt ez? Hogy amikor megjöttél, ki is mutatta meg neked, hogyan kell itt viselkedni?
Syd: A Joni.. Meg a Bibi. De főleg a Joni.
Én: Az a baj, hogy a hülyeséget is eltanultad tőlük. És mi újság a cicákkal?
Syd: Cica? Hol? Hol? Elkapom!
Én: Khmmm...
Syd: Jóóó, a tiédet nem, de ugye van itt másik?
Én: Nem, nincs, figyelj inkább ide. És Syd, mondd.. Hol látod magad öt év múlva?
Syd: Ez meg milyen HÜLYE kérdés, kinek jut eszébe egyáltalán feltenni ilyen baromságot?
Én: Bocsi, bocsi, nem is értem, ez honnan jött. Ennyi volt most, menj csak szaladgálni.